BANKJEGY ISMERET
Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, térségünkben pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború (1756-63) finanszírozására, a nemesfém (elsősorban ezüst) fizetőeszközök pótlására.
Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki. A szabadságharc bukása és a kiegyezés után, 1878-ban alapították meg az Osztrák%u2013Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bankjegyeit bocsátotta ki, először forintot, majd 1892-től az első világháború végéig koronát. 1924-ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette az új valutát, a pengőt, amelynek rövid, mintegy húszéves pályafutását a világ egyik legnagyobb inflációja zárta le. Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot 1946. augusztus elsején vezették be.
Napjainkban a készpénzforgalom egyszerűsítésére bevezetett csekkek, hitelkártyák mellett a készpénzforgalom a világon mindenhol jelentős szerepet játszik.
A 90-es években a másolási módszerek, eszközök korábban nem tapasztalt tempóban fejlődtek. Az elektronikus színbontás, a színes fénymásolók, számítógépes nyomtatók a hamisítók kedvelt eszközeivé váltak, és így a világ valamennyi bankjegye számára kihívást jelentenek.
A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!
A Btk. 304.paragrafusa-a szerint, aki:
- forgalomban lévő pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
- hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez,
- hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást bűnszövetségben vagy nagy értékű pénzre követik el.
Napjainkban, amikor a számítógépek, színes fénymásoló gépek egyre szélesebb körben terjednek, könnyen hozzáférhetőek, fontos tudni, hogy azokkal bankjegyeket sokszorosítani még játékból, kíváncsiságból sem szabad. Az MNB-ről szóló törvény értelmében a forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB engedélyével szabad.
A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben új forint bankjegysorozat kibocsátását kezdte meg. Az 1946-tól kezdődően kibocsátott régi bankjegyeket az elmúlt években teljes egészében felváltották az új bankjegyek. A 7 címletből álló bankjegycsalád utolsó %u2013 egyben legmagasabb %u2013 címlete, a 20 000 forintos, 2001 februárjától van forgalomban.
2000-ben, a magyar millennium évében a sorozatba illeszkedő, de a forgalmi bankjegyeknél jóval kisebb számban nyomtatott 2000 forintos emlékbankjegyet is bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, elsősorban a gyűjtői kör részére.
Az új bankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségeinek arcképei láthatók, a bankjegyek hátoldalán hozzájuk kapcsolódó történelmi színhelyek jelennek meg.
A bankjegyek szerkezete eltér a régi sorozatétól, a hajdani szimmetrikus elrendezés helyett aszimmetrikusak az ábrázolások, a bankjegyek bal szélére ún. szelvény került, amely az árnyalatos vízjelet is tartalmazza.
Az új bankjegysorozat valamennyi címletének mérete azonos (154x70 mm). Az egységes méret mind a lakosság, mind az automaták által könnyen kezelhető, kedvező a szállítási, tárolási feltételek kialakítása szempontjából is.
A következőkben a forgalomban lévő bankjegyeink jellegzetességeit, az alkalmazott biztonsági elemeket, megoldásokat tekintjük át.
A bankjegy az egyik legkülönlegesebb ún. biztonsági nyomtatvány, ennek megfelelően különleges a:
- papírja
- nyomtatása és az
- előállítása során alkalmazott anyagok
A bankjegypapír:
Az írásbeliség nyomai évezredekre nyúlnak vissza, de az az anyag, amely az írást valóban közkinccsé tette: a papír volt. Történelmünkben a papír közel 2000 éve ismert, európai elterjedéséről azonban csak mintegy 800 éve beszélhetünk.
A hétköznapokban használatos író-nyomó (sokszorosító, csomagoló) papírok alapanyagául általában tűlevelű és lombos fák, növények rostjaiból nyert cellulózokat alkalmaznak.
Ettől lényegesen eltér a bankjegyek papírja, melyben a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot alkalmaznak a gyártás során. Ezzel elérhető, hogy a bankjegy kézről-kézre járva, sokszor hajtogatva, néha gyűrve, esetenként kimosva is, hosszú ideig felismerhető és forgalomképes maradjon.
A bankjegypapír összetételén túl azért is különleges, mert a gyártás során a hamisítások megnehezítésére különböző biztonsági elemeket alkalmaznak:
- a vízjelet
- a biztonsági szálat
- a jelzőrostot.
A vízjel:
Az első vízjel a X. századból származik, egy arab, vélhetően bambuszból készített merítőszita hagyott maradandó nyomokat a papírlapon. Tudatosan valószínűleg az olasz Puzzoli mester készítette először, az olaszországi Fabrianóban, 1282 körül. Azóta a vízjelkészítés elmaradhatatlan velejárója lett a papírkészítésnek, egyes író-nyomópapírok és különösen a biztonsági (okmány-, érték-, bankjegy-) papírok gyártásának.
A vízjel a papírgyártás során keletkezik, amikor a nedves, híg papírmasszából egy szita felületén a papírlap létrejön. A vízjel rajzolata a szita síkjából néhol kidomborodik, néhol pedig bemélyed. Ennek megfelelően e helyekre hol kevesebb, hol több papíranyag képes lerakódni.
Ahol kevesebb a lerakódott anyag, ott száradás után a papír fény felé tartva világo-sabb tónusú, ahol több a lerakódott anyag, ott sötétebb tónusú lesz a környezeténél.
A vízjel számára általában egy szabadon hagyott felületet, ún "szelvényt" alakítanak ki a bankjegyen, amelyre vagy egyáltalán nem kerül nyomat, vagy csak finom alnyomat, hiszen a nagy festékvastagságú képnyomatok a vízjel azonosítását nehezítenék, esetleg teljesen eltakarnák azt.
A bankjegyeken alkalmazott vízjelek közül legértékesebb az árnyalatos, portré vízjel, amely általában a bankjegyre nyomtatott személy portréjának tükörképe.
A forint bankjegysorozat valamennyi címlete ilyen, a címletre jellemző árnyalatos portré vízjelet tartalmaz. A bankjegyet felemelve, fény felé fordítva, segédeszköz nélkül is jól látható a több tónusú, sötétebb és világosabb felületek folyamatos átmenetével jellemezhető vízjel.
A biztonsági szál:
A biztonsági szálat a papírgyártás során a papírlap kialakulásával egyidőben ágyazzák be a papír anyagába.
A szál (melyet szokás fémszálnak is nevezni) általában különleges tulajdonságú bevonattal ellátott műanyag.
A forint bankjegyek mindegyikébe "beágyazott" biztonsági szál fény felé tartva, átnézetben könnyen ellenőrizhető, folyamatos vonalként látszik. Felületén apró betűkkel, ún. mikroírással a"Magyar Nemzeti Bank" felirat olvasható.
A jelzőrostok:
A jelzőrostok a papír rostanyagába kevert, 3-4 mm hosszúságú szálacskák, melyek természetes fényben nem láthatók.
Eszközös vizsgálattal, ultraibolya (UV) lámpával vizsgálva azonban előtűnnek a bankjegyben rendszertelenül elhelyezkedő, kék, zöld és piros színben fluoreszkáló rostok.
A bankjegypapír különleges tulajdonsága:
Ha közönséges író-nyomó vagy fénymásoláshoz használt papírt és egy bankjegyet UV-fény alá tartunk, eltérő jelenséget tapasztalunk.
Előbbiek fehérebbnek (kékes-fehérnek) látszanak UV-fény alatt, mint természetes fényben. Ennek oka az, hogy a papír fehérségének növelése érdekében az alapanyaghoz fluoreszkáló adalékokat, úgynevezett optikai fehérítőszereket adagolnak. Ezek az anyagok a rájuk eső fény ultraibolya tartományban lévő sugarait elnyelik, és azokat a látható fény különböző hullámhosszain verik vissza.
Így az optikai fehérítőszert tartalmazó papír a napfény hatására vagy közvetlen UV-fény hatására a ténylegesnél fehérebbnek látszik.
Ezzel szemben a bankjegyek papírja UV-fény alatt is sötét marad. Ennek oka az, hogy nem tartalmaz optikai fehérítőszereket, hiszen %u2013 szemben az írásra, nyomtatásra használatos papírokkal %u2013 nem szempont a színes nyomatokkal sűrűn fedett bankjegypapír fehérsége. Másrészt ezek fluoreszcenciája nemkívánatos módon csökkentené, esetleg semlegesítené a papírban biztonsági elemként alkalmazott, szintén fluoreszkáló tulajdonságú jelzőrostok, vagy a különleges fluoreszkáló festékkel a papírra nyomtatott felületek hatását.
A bankjegyek nyomtatása:
A bankjegyek nyomtatása során több fázisban, háromféle nyomdai eljárást alkalmaznak:
- síknyomtatást (ofszet nyomtatás) a bankjegyek al- vagy háttérnyomataihoz, illetve az újranyomtatáskor esetleg változó feliratokhoz (aláírások, dátum),
- magasnyomtatást a bankjegyek sorszámozásához,
- metszetmélynyomtatást a bankjegyeken lévő meghatározó nyomatokhoz (portré, hátoldali kép, értékjelzések, díszítő elemek).
A három eljárás közül a metszetmélynyomtatás a legfontosabb. Ezt az eljárást csak bankjegyeken és értékpapírokon használják, a "kereskedelmi" nyomtatás során nem.
A nyomólemez előkészítése, vagyis a nyomtatni kívánt rajzolatnak kézi bevésése a fémlemez sík felületébe hónapokban mérhető feladat.
A nyomtatás során a nyomólemez teljes felületét megfestékezik, majd a felesleges festéket letörlik, így festék csak a lemezbe vésett vonalakban marad.
A nyomólemezt nagy erővel a papírhoz préselik, a papír ekkor a lemez vésett rajzolataiból a festéket "kiemeli", így az a papír felületén megtapad.
A nyomat a nagy festékvastagság miatt kiemelkedik a bankjegy felületéből, és tapintással is jól érzékelhető.
A meghatározó nyomatokat (pl. a portré, az előoldali címer, vagy a "Magyar Nemzeti Bank" felirat) ujjunk, körmünk hegyével finoman végigtapintva, az érzet egy körömreszelőhöz hasonlatos.
A bankjegyen lévő, nyomtatással kialakított biztonsági elemek
Mikroírás:
Bankjegyeink felületét 4-8 szoros nagyításban vizsgálva, rendkívül kisméretű betűkkel nyomtatott, többnyire a címletet vagy a kibocsátó bankot feltüntető feliratok válnak olvashatóvá.
Ilyen feliratok találhatóak valamennyi címleten, az elő- és a hátoldalon, az alnyomatban, illetve a hátoldalon a vízjelmező alatt és fölött metszetmélynyomtatással.
Illeszkedőjel:
Valamennyi címleten megtalálható az előoldal jobb felső, illetve a hátoldal bal felső sarkában.
A két oldalon lévő, önmagában értelmetlennek tűnő ábratöredékek a nagy pontosságú nyomtatásnak köszönhetően, egymást kiegészítve nyernek értelmet.
A bankjegyet felemelve, fény felé tartva, a jelen átnézve egy H betűt láthatunk.
Rejtett kép:
Valamennyi címleten megtalálható az előoldalon, a vízjelmező fölött ez a tagolt formájú kerettel díszített ovális, metszetmélynyomtatással készült nyomat.
(Az 500 és 1000 forintosok esetében csak a 2000. év előtt kibocsátott bankjegyeken.)
A nyomatot először nagyítóval vizsgálva, láthatóak a nagy festékvastagságú, határozott kontúrú, meghatározott rend szerint elhelyezkedő vonalak, a bankjegyet közel szemmagasságba emelve, és síkban jobbra-balra elforgatva előtűnik az addig elrejtett kép, az "MNB" felirat.
Csökkent látóképességűeket segítő azonosító jel:
Valamennyi bankjegyünk hátoldalán megtalálható a vízjelmező szélén. A címletenként eltérő, négyzetekből, körökből, háromszögekből és vonalakból álló, metszetmélynyomtatással készült jelrendszer a bankjegyeken lévő más metszetmélynyomtatással készült nyomatrészekkel együtt, a vakok és a csökkent látóképességűek számára könnyíthetik meg a címlet azonosítását.
Optikailag változó tulajdonságú festékkel készült nyomatok:
A sorozat három címletén, a 20 000 forintoson, továbbá a 2000-től kibocsátott 500 és 1000 forintoson is találhatunk ilyen biztonsági elemet.
Jellegzetességük, hogy a különleges optikai tulajdonságú festék a rátekintés szögétől függően változtatja a színét.
A 20000 forintoson a hátoldali kép fölött jobbra található nyomtatott rozetta színe a rátekintés szögétől függően vörösesliláról szürkészöldre változik.
Az 500 és 1000 forintos bankjegyeken a korábbi rejtett kép helyén lévő rozettában az "MNB" betűk láthatóak.
A nyomat színe a rátekintés szögétől függően az 500 forintoson aranyról zöldre, az 1000 forintoson vörösesliláról sárgászöldre változik.
Holografikus hatású fémcsík:
A magasabb címleteket (2000, 5000, 10000 és 20000 forintos) az előoldalon a vízjelmező mellett jobbra található holografikus hatású fémcsík is védi.
A csík felületén %u2013 a rátekintés szögétől függően %u2013 kétféle motívum is azonosítható, vagy a köztársasági címer, vagy az "MNB" betűk láthatóak. A fémcsík baloldalán mikroírással az értékjelzés is megtalálható.
Új ezer forintos esetében:
Vörösréz színű hologram hatású fémcsík, amelynek felületén a rátekintés szögétől függően, ismétlődő elemként a Magyar Köztársaság címere, az mnb felirat, vagy az 1000 értékjelzés látható. A fémcsík bal oldalán egysoros levélmintázat, valamint egymáshoz képest 180 fokos elforgatással ismétlődő 1000 értékjelzés látható. A fémcsík jobb oldalán kétsoros levélmintázat látható, amelyben az mnb felirat ismétlődik.
A bankjegy előoldalán, középen, a rátekintés szögétől függően gyöngyház színű irizáló sáv látható, amelyben az 1000 értékjelzés olvasható.
UV-fény alatt fluoreszkáló nyomatok a bankjegyen:
A bankjegyen lévő fluoreszkáló nyomatok vizsgálata segédeszközt, UV-lámpát igényel.
A bankjegyeket UV-fény alatt vizsgálva a következő jellegzetességeket láthatjuk:
- valamennyi címleten narancsszínben fluoreszkál az előoldal bal alsó sarka közelében található, vízszintesen elhelyezkedő, két betűből és hét számjegyből álló sorszám
- valamennyi címlet elő- és hátoldalán az alnyomatok egyes mintázatai zöld vagy zöldeskék színben fluoreszkálnak
- a vízszintes sorszám feletti vízjelmezőt UV-fényben vizsgálva, címletenként változó, világoszöld színben fluoreszkáló ábrát láthatunk, mely témájában kapcsolódik a bankjegyen látható történelmi személyhez:
- a 20 000 forintoson korabeli öltözetben, esernyővel sétáló párt,
- az 1998-tól kibocsátott 10 000 forintoson az esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képét,
- az 5000 forintoson köralakú rozettában a Lánchíd pillérjének képét,
- a 2002-től kibocsátott 2000 forintoson kardot markoló páncélozott kar keretbe foglalt képét,
- az 1000 forintoson Mátyás király címerének részletét, a csőrében gyűrűt tartó hollót,
- az 500 forintoson ovális keretben lovas kuruc vitéz képét,
- a 2001-től kibocsátott 200 forintoson a tölgyfa levelének és termésének keretbe foglalt képét.
A bankjegyek ellenőrzéséről:
Az előzőekben számbavett, a papírban lévő, továbbá nyomtatással kialakított biztonsági elemek azt a célt szolgálják, hogy az esetleg előforduló hamis bankjegyeket a valódi bankjegyek megfelelő ismerete alapján könnyen felismerhessük.
A forint bankjegyek hamisítása az új forint bankjegysorozat bevezetése óta nem számottevő, nemzetközi összehasonlításban is elfogadható.
A biztonsági elemek ismeretében az egyes fizetési alkalmakkor, üzletekben, piacon, szórakozóhelyeken célszerű az átvett bankjegyekre néhány pillantást vetni. Ennek megkönnyítése érdekében összefoglaljuk azokat a szempontokat amelyeket a forint bankjegyek ellenőrzésekor, a hamisítványok kiszűréséhez figyelembe vehetünk:
- A forint hamisítványok sohasem készülnek valódi bankjegypapírra.
- A forint hamisítványok sohasem készülnek metszetmélynyomtatással, hanem színes fénymásolóval, esetleg printerrel, vagy síknyomtatással. Ebből következik, hogy felületükön tapintható festékvastagság nem érzékelhető.
E két alapvető szempont figyelembevételével segédeszköz nélkül ellenőrizhetjük:
- a metszetmélynyomtatás meglétét tapintással,
- fény felé tartva a bankjegyet, átnézetben a vízjelet, a biztonsági szálat és az elő-hátoldali nyomat pontos illeszkedését,
- a rátekintés szögének változtatásával az optikailag változó tulajdonságú nyomatot és a holografikus hatású fémcsíkon lévő motívumokat, valamint a rejtett képet.
Segédeszközzel ellenőrizhető:
- hogy a bankjegypapír tartalmaz-e optikai fehérítőt (UV-lámpa),
- jelzőrostokat és fluoreszkáló nyomatrészeket (UV-lámpa),
- a mikroírás a bankjegy felületén, illetve a biztonsági szálon olvasható-e.